bcb

Érezte már igazán hasznosnak a nyelvóráit?

Tanulmányok megmutatják, hogy az órai szóbeli gyakorlás és ismétlés nélkül négy-öt év nyelvtanulás sem elég, hogy összerakjanak a nyelvtanulók egy olyan mondatot, hogy “Tegnap délután felhívott a barátom és megkérdezte, akarok-e vele moziba menni.”

„Teljesen világossá kell tennünk, hogy a nyelvtanulás sokkal jobban hasonlít egy autóvezetői tanfolyamra vagy búvároktatásra, mint egy irodalomórára vagy egy földrajz órára. A búvártanfolyamon sem teheti meg az oktató, hogy negyven percen keresztül magyaráz a medence mellett, aztán bemutatja a tanulóknak, hogy ő milyen könnyedén el tudja végezni a gyakorlatot, Ezután felteszi a kérdést: Mindenki érti és látta, hogy kell csinálni? Igen? Akkor otthon tessék gyakorolni. Egy ilyen tanfolyam résztvevői valószínűleg belefulladnának a tengerbe, vagy jobbik esetben elmenekülnének.”

Akkor jó egy nyelvóra, ha a tanár az új információk – szavak, kifejezések – megismertetésével legfeljebb az idő egyharmadát tölti, kétharmad rész az új ismeretek szóbeli gyakorlásával telik. Csak így lehetséges a beszéd és beszédértés készségének kialakítása.

Ha ez az arány eltolódik az elmélet leadása és a kevesebb gyakorlás felé, a megszerzett nyelvtudás is eltolódik az aktív tudás felől a passzív irányába.

Vannak olyan feladatok, amiket természetesen kiadhatunk otthonra, házi feladatként pl. egy szöveg olvasása és megértése,akár egy mini prezentáció elkészítése. A beszéd gyakorlásához azonban partnerek kellenek, egyedül maximum magolásra vagy egy gyors átnézésre kerülhet sor.

A csoportos képzések nagyon motiválóak, ha a résztvevők az idő legnagyobb részét nem hallgatással, hanem aktív, hangos gyakorlással töltik. A gyakorlást hatékonnyá teszi, ha a fennmaradó időben párokban gyakorolnak. A tanár körbejár, belehallgat a párbeszédekbe, és javítja a felváltva mondatokat alkotó párokat.

Egyéni tanulók esetében ez módszertanilag nagyobb kihívás vagy inkább úgy fogalmaznék hogy más. Hogyan lehet felpörgetni egy egyéni tanulót?
– Tegyünk fel sok-sok gondolkodtató kérdést az adott témakörben, de ne mi adjuk meg a válaszokat helyettük:)
– Játsszuk el velük a lehető legtöbb életszerű szituációt.
– Tegyünk eléjük képeket, amikről akár több tíz percet is tudnak beszélni, hiszen valamilyen kapcsolódás van a minden napokhoz, munkához. Ez az úgynevezett tapasztalati tanulás, ami ráadásul a hosszú távú memóriában rögzül.
– Próbáljunk meg minden feladatot úgy megközelíteni, hogy nekünk csak a feladatokat kelljen kiadni, a többi részt a nyelvtanuló végezhesse el.

Természetesen, ha felmerül bármi kérdés, akkor segíteni azért szabad, de adjuk át a teret a nyelvtanulóknak. Beszéljenek ők az óra 80%-ban, ezzel magabiztosságot és önbizalmat szereznek minden alkalommal. Tapasztalják meg ők is, hogy a beszédben nem a pontos nyelvtan számít, hanem a bátor megszólalás.

Farkas Katie, képzési vezető
Juventus Képzési Központ

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.