-
by Juventus Language Group
- 8 évvel ezelőtt
Mire gondolunk ezzel? Az elmúlt hónapokban számos alkalommal tettük fel a kérdést tanári interjún a jelöltnek, hogy miért is szeretnek felnőtteket idegen nyelven oktatni.
A válasz általában valahogyan így hangzott:
„Hiszen ők sokkal tudatosabban tanulnak és sokkal motiváltabbak. Konkrét céljaik vannak.”
Egyetértünk a fentebbi mondattal. Minden oktatónak nagy élmény, amikor megkezdi felnőttképzési gyakorlatát. Mindig kihangsúlyozzuk, hogy új embereket, új vállalati kultúrákat megismerni egy nagyon izgalmas feladat. Feladat, mert ezzel egyidőben nem kis kihívás, hogy nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek segítünk elsajátítani egy új nyelvet. Ez a tény más hozzáállást követel az oktatótól, de természetesen más hozzáállást jelent a résztvevők oldalát tekintve is.
Lássuk, mit gondolnak a felnőttek a kezdet kezdetén
Mint már említettük, általában a résztvevők nagyon lelkesen fognak hozzá a kurzushoz. Úgy érzik, egy lehetőséget kaptak arra, hogy egy tréning által fejlesszék magukat, képességeiket egy olyan területen, amit a mindennapi életben is jól tudnak majd használni. Habár ez az alapállás, néha találkozunk félelmekkel is. A résztvevők egy kisebb százaléka félelmeivel küzd, hogy felnőttként, hogyan fog valami teljesen újat megtanulni, elsajátítani. Az ő önbizalomhiányuk tévesen van csak nekik tulajdonítva, hiszen az ismeretlen iránti félelem független a kortól. Mindenkiben vannak kétségek, láthatóan vagy a felszín alatt, hogy sikeres lesz-e abban az új dologban, aminek nekifog.
Lássuk, mit tehet a tanár a kezdet kezdetén
Láthatjuk, hogy a tanár az első órán az oktatóterembe belépve két típusú résztvevővel találkozhat; a lelkes elszántakkal s a kétségekkel teli aggódókkal. Mit is tehet ilyenkor? Először is továbbra is fenntartja hozzáállásával, módszereivel, tudásával motiválva az első csoport érdeklődését s ezzel egyidőben komoly figyelmet szentel utóbbiaknak, akiket egy-egy támogató megjegyzés, gondosan célzott feladat, s az irántuk tanúsított nem terhes türelem szintén elindít a megfelelő hozzáállás irányába.
Most, hogy ismerjük, milyen alapállapotok léphetnek fel egy-egy tanfolyam kezdetén, szeretnék mindenkinek elárulni egy titkot, melyet az utóbbi évek kutatásai mára teljesen alátámasztanak:
A FELNŐTTEK NAGYON JÓ NYELVTANULÓK LEHETNEK!
Ez abszolút nem vicc. Számos kutatást és tanulmányt végeztek az elmúlt években a felnőttként idegen nyelvet tanulók körében. Az eredmények azt támasztották alá, hogy ha a tanárok megfelelő módszereket alkalmaznak s kihasználják a résztvevők által hátránynak vélt faktorokat (pl.: kor, munka, család, egyéb hátráltató körülmények), akkor ugyanolyan s akár bizonyos területeken jobb eredményeket is el lehet érni, mintha a tanuló fiatalabb korában ismerkedett volna az idegennyelvvel.
Faktorok, melyeket érdemes figyelembe venni a résztvevőnek és az oktatónak egyaránt
- Szókincs
Abszolút tévhit az, hogy a felnőttek kevésbé jól tanulnak szavakat, mint a fiatalabbak. Szintén kutatások támasztják alá, hogy miáltal az idősebb tanulóknak fejlettebb a kognitív rendszerük (általánosítások, asszociációk), így könnyebben integrálnak bele az addig tanultakba új dolgokat, azaz például könnyebben tanulnak szavakat. Tudjuk, hogy a szókincs folyamatos bővítése az idegen nyelv tanulásában a siker egyik kulcsa.
- Nyelvtan
Épp a fentieknek köszönhetően a felnőttek kiváltképp sikeresek a nyelvtani szerkezetek elsajátításában. Figyelemmel vannak iránta s úgy gondolják, helyesen, hogy egy-egy szituációban mankóként használhatják a megfelelően elsajátított szókincs (szavak, kifejezések) megfelelő kombinálásával. Mind itt, mind a szavak tanulásánál nagy szerepet játszik, hogy a felnőttek hosszú távú memóriája sokkal fejlettebb, így ezen szabályok s a szókincs is stabilabban rögzülnek.
- Hallgatási készség
A négy készség közül talán ez jelenti a legnagyobb problémát, hiszen egyrészről az embernek a kor haladtával valamennyire romlik a hallása, másrészről általában hosszú időnek kell eltelnie, s nagyon sok gyakorlásnak egyaránt, mire a felnőttek füle hozzászokik egy idegen nyelvhez. A fiatalabbak sok idegen nyelvű zenét hallgatnak, számítógépes játékot játszanak, filmet néznek. Ezt a „lemaradást” minden felnőttnek be kell hozni. Ám éppen ezen készség gyengesége erősít egy másikat, a vizuális készségeket. Szintén felmérések bizonyítják, hogy a felnőttek sokkal könnyebben tanulnak, jegyeznek meg dolgokat vizuális alapokkal megtanítva azt.
- Olvasási készség
Lehet, hogy a felnőtteknek több időt vesz igénybe az értés és nehezen tudják kiszűrni a nem fontos vagy éppen nem érthető információt, de ennek ellenére sikeresek ezen készségben is, hiszen a világról való tapasztalataiknak köszönhetően, komplex értelmezésük által koruk inkább segíti őket a megértésben. Akárcsak szóban, itt is érdemes olyan témákkal közeledni hozzájuk, melyek ismertek általuk, átszövik mindennapjaikat.
- Íráskészség
Tapasztalatból mondhatom, hogy a felnőttek inkább ragaszkodnak az írásbeli feladatokhoz, gyakorláshoz. Biztonságban érzik magukat ebben a helyzetben, mert van idejük kigondolni, alaposan megfogalmazni, mit szeretnének. Néhány tanár kéri, hogy ne jegyzeteljenek annyit órán, inkább figyeljenek. Ezt hibának tartjuk, mert nem szabad elvenni tőlük egy olyan eszközt, mely biztonságot teremt számukra, javítja a közérzetüket. A felnőttek motivációja a házi feladatokban is rendszeresen megnyilvánul, szorgalommal vannak az írásbeli feladatok iránt, mely jó hatással van más készségeik fejlődésére is.
- Beszédkészség
Ez egy kritikus pont, nem csak a felnőtteknek, hanem a világ szinte minden nyelvtanulójának. Megszólalni nem egyszerű, helyesen megszólalni még kevésbé. S ez az a pont, amiért a felnőttek nem is teszik néha. Mivel pontosan tudják, hogy nem jól mondják (tudják, hiszen sokkal jobban tudatában vannak akár a nem alkalmazott szabályoknak is, mint fiatalabb társaik), így inkább nem is mondják. Pedig szeretnék. Ahogy felszabadulnak a korlátok, kiderül, hogy ők szeretnek a legjobban beszélni. Ha egy tanár túl szigorúan fókuszál hibajavításra, kiejtésszépítésre, sokszori ismételtetésre, az teljesen elveszi a kedvüket. Ám ha teret enged a csoportmunkának, hogy a résztvevők kommunikálhassanak, s általuk jól ismert témákban, előre várható szituációkban játszhassanak, akkor megnyílnak a kapuk. Unalmas, száraz s abszolút nem releváns dolgokkal viszont ne is próbálkozzunk náluk.
Ezek a fő pontok, amikre érdemes mindkét félnek odafigyelni, hiszen továbbra is valljuk, hogy az idegennyelv oktatása-elsajátítása egy kétoldalú folyamat.
A résztvevőknek azt üzenjük, hogy igenis legyenek bátrak, szabaduljanak meg a gátlásoktól, s használják ki minden tapasztalatukból adódó előnyüket. A tanároknak pedig azt üzenjük, hogy igenis bátorítsák tanítványaikat, szabadítsák meg őket a gátlásaiktól odafigyeléssel, támogatással, s tanításuk során használják ki minden olyan előnyüket, melyek segítségével igazán sikeres, elégedett, lelkes nyelvtanulókat kovácsolhatnak belőlük.
Előző post