-
by Juventus Language Group
- 8 évvel ezelőtt
Furcsa volt, hogy amikor pár évvel ezelőtt külföldre fújt a szél, egyetlen dolog nem ment: beszélgetésbe bonyolódni egy helyivel, az ezt megelőző tizenkét év nyelvtanulás mintha mit sem ért volna! Hirtelen a Present Perfect Continuous haszontalan tudásnak bizonyult, egyszerű szavak nem jöttek úgy, ahogy kellett volna (egyszer volt, hogy a ‘csokoládé’ igen bonyolult fordítása nem jutott eszembe – FAIL). Mindez hogyan történhetett?
Mezei ember az idegennyelvvel először általános iskolában találkozik és heti kétszer 45 percet csücsül végig, ami biztos fejlődést eredményez, ha konstans jár az órákra és mellette otthon is szán naponta időt a gyakorlásra. Eme lassú haladással a középiskola végére talán egy Intermediate/Upper-Intermediate szintű könyvet be tud fejezni, ami elég ahhoz, hogy alap szókinccsel bár, de ki tudja fejezni magát.
Ekkor jön a felsőoktatás, a továbbtanulás, szakképzés, ami meglepő módon semmilyen hangsúlyt nem fektet az idegennyelv-képzésre. Van, hogy egyáltalán nem, olykor csak egy féléven keresztül oktatják a második nyelvet, így nem csoda, hogy sokan mire eljutnak odáig, már kikopott a tudás, amiből a nyelvvizsgát le lehetne tenni. Ez a helyzet pedig csak fokozódik, ha olyan munkahelyre kerülünk, ahol elsőre nem fontos az idegennyelv-tudás.
De mi jön ezután? Megfelelő motivációval egy nyelvtanfolyamon találjuk magunkat, vagy önképzésre szánjuk a kevéske szabadidőnket, ám ezek a megoldások sajnos nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy meg tudjunk később szólalni egy külföldivel szemben. Sokszor a helytelen képzési forma tovább mélyítheti az önbizalom hiányát, ez vezet a legtöbb helyzetben ahhoz, hogy vészhelyzetben is inkább mutogatunk minthogy kiböknénk: just go ahead and turn left on the corner.
Sok esetben a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények már felismerni látszanak a kommunikáció alapú nyelvoktatás előremutató, áldásos hatásait, ám sokszor még felárat kérnek(!) az ilyen típusú oktatásért.
De gondolj bele, nem az a legfontosabb, hogy magabiztosan ki tudd fejezni magad? Nem a nyelvtan, nem a tökéletes kiejtés – ezeken mind önmaguktól beállnak később -, hanem az a legelső, hogy MEGSZÓLALJ! Lehet félni attól, hogy kinevetnek, mert nem helyesen mondod, lehet, hogy rosszul esik, ha megmosolyognak, mert rossz szótagra raktad a hangsúlyt, de hidd el, az a legrosszabb mind közül, ha csöndben maradsz, és lehajtott fejjel elkullogsz.
Ezért kellene minden nyelvi képző intézménynél a kommunikatív tanításnak szerepelnie az alapok között, mert mégiscsak azért tanuljuk az idegen nyelvet, hogy beszélni tudjunk, nem? Hagyd a félelmeidet Te is a polcon és legközelebb, ha elédáll egy külföldi és kérdez, ne szaladj el nyúlcipőben, hanem figyelj oda, kérdezz vissza nyugodtan, ha valamit nem értettél, és válaszolj neki! Mert mi tudjuk, hogy tudsz.
Előző post