Tanulmányok megmutatják, hogy az órai szóbeli gyakorlás és ismétlés nélkül négy-öt év nyelvtanulás sem elég, hogy összerakjanak a nyelvtanulók egy olyan mondatot, hogy “Tegnap délután felhívott a barátom és megkérdezte, akarok-e vele moziba menni.”

„Teljesen világossá kell tennünk, hogy a nyelvtanulás sokkal jobban hasonlít egy autóvezetői tanfolyamra vagy búvároktatásra, mint egy irodalomórára vagy egy földrajz órára. A búvártanfolyamon sem teheti meg az oktató, hogy negyven percen keresztül magyaráz a medence mellett, aztán bemutatja a tanulóknak, hogy ő milyen könnyedén el tudja végezni a gyakorlatot, Ezután felteszi a kérdést: Mindenki érti és látta, hogy kell csinálni? Igen? Akkor otthon tessék gyakorolni. Egy ilyen tanfolyam résztvevői valószínűleg belefulladnának a tengerbe, vagy jobbik esetben elmenekülnének.”

Gyakran halljuk a nyelvtanulóinktól: „Á, ezt én nem tudom!” „Hogy is mondják? Itt van ám a nyelvemen!”; “Csak sikerült kinyögni:)”
A kifejezések, beszédpanelek, gyakran használt szókapcsolatok, töltelékszavak megtanulásával a folyamatosság jól orvosolható. Lássuk az érveinket, amiért szerintünk csakis kifejezéseket érdemes tanulni és nem szavakat.

A felnőttek nyelvtanulásában a tanár szerepe bizony megváltozott. Feladatuk a facilitálás, a nyelvtanulás segítése. Amikor ezeket halljuk, biztosan szükséges változtatni.

  • a tanár beszél a legtöbbet az órán
  • a tanár irányítja a feladatokat
  • a tanár folyamatosan adja a visszajelzést a nyelvtanulói teljesítményre vonatkozóan

Íme, néhány érv, hogy a tanári beszédidő csökkentése növeli a nyelvtanulók önbizalmát és motivációját, a bátrabb nyelvhasználatot.

Könnyen elfelejted, amit tanultál? Van, hogy unatkozol a nyelvórán, vagy otthoni nyelvtanulás közben? Néha jobb és a bal  agyféltekénk  összehangolatlan működése áll a tanulási nehézségek mögött.